Sötét vizeken (2019) 81% 157★

Komoly témával foglakozó film, amit nagyon is jól bemutatott. Bár egy kicsit vontatottnak éreztem, sajnos a vége felé vesztett az elején lévő izgalomból, túl sokáig volt elhúzva. Persze érhető, a téma sem egy könnyű feldolgozás. Csak egy kicsit unalmas lett.
Maga a téma érdekes volt, mindig is közel állt hozzám a környezetvédelem, áttudtam érezni azt amit Robert érzet. Rémes hogy egyes cégek csak is azt nézik hogy mennyi pénz jön be nekik és miután kiderült minden és tönkretettek rengeteg életet , még azután is azt mondják hogy ők nem tehetnek semmiről vagy nem tudnak semmiről. Undorító.
A színészek is jók voltak, Mark Ruffalo főleg.
Nem könnyű témával foglalkozik a film, de érdemes megnéznie mindenkinek.

A multinacionális vállalat kifejezést én Cortázartól tanultam (mellesleg a magyar címből kihagyták a multinacionális jelzőt: https://moly.hu/konyvek/julio-cortazar-fantomas-a-vampirok-ellen). Viszont még így is eltartott egy ideig, amíg felfogtam, hogy vannak az egyes államoknál hatalmasabb szervezetek, amelyek ráadásul a céges struktúra jellege miatt nem demokratikus formátumok. Mindaz, amit manapság a politikában tapasztalunk, és erről nem láttam még fejtegetéseket, nagyban eredeztethető a céges kultúrából. Az ún. ügyvédkedés (először cselekszünk, aztán ha vádolnak, majd visszaperelünk, amíg lehet) sokáig nem volt része a politikának, mert valami amúgy abszurd vitán felüli erkölcsösséget kellett mutatni. Én tiszta vagyok, de a háttérben működő pénzemberek ügyleteiért nem vagyok felelőssé tehető – szólt anno a politikusi hitvallás. Ha ez sérült, lemondtak. Ma… Hát ma nem.
Ezt azért is írom le, mert ez egy dokumentarista film – és mégsincsenek benne politikai referenciák. A jogi esetre fókuszálnak. Az ügyvédre, aki hangyaként teszi a dolgát. Annak örülök, hogy a kereszténységének, a jóemberségének az intézményfüggetlensége lejön. Az is lejön, hogy egy nagyon is emberi anomália révén maradhatott mindvégig a nagy cégnél (amely ugyan csökkentgette a fizetését, de mégis megtartotta). Politika nincs ebben, és ez sokat elmond a világ működéséről. (Hol voltak a pártok mindeközben? Nem az emberekért dolgoztak?)
Dokumentumfilm jellege van tehát ennek a mozinak. Nem a gördülékenység, nem a showkészítés volt a lényeg, hanem éppen a jogi mechanizmusok végtelen monotonitásának bemutatása. Ha nincsenek teljesen illogikus, irracionális áldozatvállalások, akkor nincs, ami megállítson egy pénzekkel kitömött szervezetet.
Még ha a színészek játéka példás is, ez a film nem azért készült, hogy élvezzük. Ugyanakkor képtelenség felfogni a lényeget. Képtelenség együtt élni azzal a tudattal, hogy a nagy cégek tönkreteszik a bolygót és tönkretesznek bennünket is. Mintha a nagy cégek és egyes politikai szerveződések nem törődnének azzal, hogy ők is emberek. Értem én ezt, de nem tudom felfogni. Nem tudok úgy élni, hogy ez tényleg hatással legyen rám. Bele sem merek gondolni, milyen döntéseket kellene meghoznom. Mindenesetre mindig is mosolyogtam azokon a naiv okoskodásokon, hogy bizonyos mentális és fizikai problémák gyakorisága a sok számítógépezés meg az egyre több magas kort elérő ember miatti statisztikai dúsulás miatt van. És még csak véletlenül sem a belélegzett és lenyelt és bőrön keresztül felszívott anyagok miatt.
Talán csak @Coralie (https://snitt.hu/ertekelesek/1074040) volt képes itt kellő indulattal és megdöbbenéssel reagálni. Köszönöm neki, még ha ez olyan dolog is, amit senki nem tehet meg helyettünk. Mindannyiunknak magunknak kellene eljutni a megfelelő szintű felháborodásig.
A film kiválósága éppen azokban a pillanatokban van, amikor a fekete képernyőn látjuk az évszámok változását. Ennyi. Az élet nem Hollywood. (Csak kicsit.)

Érdekes film, de nyomasztó, nagyon komor és feszült hangulata van. Többször próbáltam végignézni ezt a filmet, mert kicsit untam, de akkor sem adtam fel, és végig is néztem végre, bár nehezen csúszott le. Lassan épült fel a történet, ami egy valós megtörtént eseményt dolgoz fel, egy ügyvéd megpróbálja levadászni a nagy vadat, hogy a védtelen, ártatlan, tudatlan embereket, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy mérgezik őket, és igyekszik elérni, hogy a bűnösök kárpótolják a szenvedésükért őket. Mark Ruffalo alakítása nekem tetszik, és eléggé hitelesen játsza el az ügyvéd szerepét. Anne Hathaway már kevésbé tetszett, nem igazán volt szimpi most, és nem is olyan sok jelenete volt.

Vannak azok a filmek, amikről azt mondják, mindenkinek látnia kellene. Ez pontosan ilyen. Megdöbbentő, felháborító, felkavaró, valóságos és épp ezért félelmetes. Nem tudom, hogy azok, akik unalmasnak tartották, megértették-e, amit mondani akart. Hogy mit jelent az, hogy ez a vegyi anyag, ez a méreg az emberiség 99%-ának vérében megtalálható! Bennem, benned, mindenkiben. Ez nem egy hollywoodi mese, ez itt van az orrunk előtt! Lehet, hogy a film nem tökéletes, de nem is kell annak lennie ahhoz, hogy meglássuk, milyen világméretű pusztítás részesei vagyunk. Ha holnap valaki rákos lesz mondjuk Bp-en, az lehet, hogy pont amiatt az anyag miatt lesz, amiről a filmben is szó volt. Vagy a másik 600 fajta egyike miatt, amit nem tudnak azonosítani, sem szabályozni. Talán mert nem is akarják. Erről szól a film, a nagyvállalatokról, amik körülvesznek bennünket, az ételről, amit megeszünk, az eszközökről, amiket használunk a munkában, otthon, a játékokról, amiket a gyerekek kezébe adunk, mindenről. Mindenben ott lehet a méreg, ami megöl bennünket csak azért, hogy egyesek milliárdokkal többet tehessenek zsebre. A legborzasztóbb mégis az, hogy nem tudhatjuk mitől vagy kitől kellene tartani. Melyik étel, gyógyszer, háztartási szer az? Melyikről nem mondják el az igazságot? Melyik cég ügyvédjei tartják sakkban az iparágat, a döntéshozókat annyira, hogy mindenki befogja a száját és hallgat? Még aki azt képzeli, hogy egészségesen étkezik, az sem lehet biztos benne, hogy a zöldség és a gyümölcs nincs tele méreggel, mert a vegyipari cégek a földeket is mérgezik világszerte, amiben az állítólag egészséges táplálék termelődik. Csoda, hogy ennyi a rákos beteg? Hogy egyre több az élelmiszer allergiás? Hogy egyre több a meddő nő? Az olyan emberek, mint a filmben bemutatott Robert Bilott az egész életüket rááldozzák arra, hogy harcoljanak, de valóban nyerhetnek? Lehet nyerni milliárdos, befolyásos cégek ellen, akik fenyegetnek, perelnek, tagadnak, tönkretesznek? Annyi ilyen hír röppen fel naponta, hogy sokszor már csak legyintünk, hogy na, egy újabb összeesküvés elmélet. És ha nem az? Ha az az üdítő, az a húskészítmény, az a gyógyszer, az a mosószer stb. tényleg mérgez, akkor hogyan tovább? Szerintem már nagyon sokan érzik, hogy valami nem stimmel ezzel a világgal, hogy valami hatalmas baj van, aminek mindannyian elszenvedői vagyunk, mégsem történik szinte semmi. Elhitetik velünk, hogy nincs gond, a probléma hibahatáron belüli, nem árt kis mennyiségben. Pont úgy, ahogy a filmbeli DuPont is elhitette ezt az emberekkel több évtizeden keresztül. (Amúgy a cég mai napig zavartalanul(!) működik, nyereséges, és mérgezi tovább a vizeinket, olyannyira, hogy 2019-ben a Toxic 100 Water Polluters Index listáján az első helyen szerepelt! Mellesleg a 94. helyen az a Pfizer áll, ami az új korona vakcinát gyártja… https://www.peri.umass.edu/toxic-100-water-polluters-in… Elgondolkodtató nem?) Inkább megfizetik a számukra filléres büntetéseket, kártérítéseket (ami nem nagy vigasz a haldoklóknak), mert tudják, hogy még egy sem ment közülük börtönbe. Van az a pénz, tartja a mondás. Bizony van, elég csak megnézni a környezetszennyezés mértékét, látjuk, halljuk, mégsem történik érdemben szinte semmi a valóban szennyező nagyvállalatok részéről. Van az a pénz, ami többet ér egyesek bankszámláján, mint mások élete.
Ez a történet még sokáig velem fog maradni, gyanítom még sokszor fog eszembe jutni, amikor a boltban állva ránézek a polcon a termékekre.
Köszönet jár Mark Ruffalonak és a stábnak ezért a filmért is, hogy ismét egy olyan témát mutattak be számunkra, amiről mindenkinek tudnia kell.

UI: ezt is érdemes elolvasni: https://tudatosvasarlo.hu/teflon-tapadasmentesseg-elony…

Az Erin Brockovich óta nem láttam jó ügyvédes-nyomozós-környezetvédős filmet. Na ez most ilyen, csak nem öntötték nyakon cukormázzal, komor és nyomasztó és ez szerintem nagyon is illik a témához. Anne Hathaway nem túl emlékezetes, de Mark Ruffalo elviszi helyette is a filmet.

Ez egy komoly film, komoly és érzékeny témáról. A nézése közben sokszor ökölbe szorult a kezem, mert számomra fontos dolgokra hívta fel a figyelmet. Környezetbarát és állatbarát vagyok, mondhatom jobban szeretem az állatokat mint az embereket, és ezért nagyon rosszul érint ha állatok szenvedését látom. Persze az emberek szenvedése is megérint. Nem vagyok álszent, eszek húst.
Nem ez a film fő vezérfonala, hanem, hogy a vállalatok a profit érdekében mindent feláldoznak, az emberek egészségét és életét is beleértve. Természetesen a vállalatok mögött is csak emberek vannak. A filmben is pofátlanul hazudnak és megtévesztenek képesek a végletekig elmenni és számomra ez nagyon zavaró. A filmek célja hatást gyakorolni és tán néha túlzásba esnek, de az a feladatuk, hogy felhívják a figyelmet fontos dolgokra. Nem a képregényes f@aszságokra gondolok, hanem az értelmes emberi történetekkel operáló művekre. Ez a film is megtörtént esetet dolgoz fel éppen ezért annyira üt. Nevezhetjük hatásvadásznak, de én ezt jelen esetben nem tartom negatív aspektusnak.
A film a lassú történetvezetés híve nem a hangos és látványos képekkel próbál vizuális látványt okozni hanem az ember lelkére, szívére és együttérzésére próbál sikeresen hatni. Nagyrésze a nyomozásról a körülmények bemutatásáról, a másik része pedig a bírósági történeseket mutatja be, közben természetesen megismerhetjük Robert Bilott ügyvéd érzéseit, küzdelmeit, családi hátterét is.
A főszereplő ügyvédet Mark Ruffalo alakítja visszafogottan és számomra meglepően jól. Amolyan szürke „kisegeret” formál meg aki azonban a végsőkig harcol az igaz ügyért még az egészsége és a családi élete is megszenvedi ezt.
A szereplő gárda nagyon jó; még Anne Hathaway is hihetően adja Ruffalo feleségét. Öröm volt látni Tim Robbins-t, és Bill Pullman-t.
Mindenképpen érdemes megtekinteni a filmet, még akkor is ha nem tökéletes, de nagyon jó! ;)
Aki érzékeny bizonyos témákra az ne este nézze meg, mert valószínüleg nehezen fog tudni elaludni!

Nagyon elgondolkodtató film.
Felháborító és egyben szomorú is, mi mindent meg nem tesznek a hatalmas cégek csak hogy még több pénzhez jussanak. És ha ez továbbra is így megy tovább, bizony az emberi faj előbb-utóbb spoiler szépen kinyírja saját magát…
Valszeg már az én véremben is ott van, hiszen már az emberiség 99%-ában megtalálható, így lehet hogy már késő, de többet nem szerzek be teflonos cuccokat…

Én tudom, hogy ez egy nehéz téma.
És tudom, hogy jók a színészek.
Azt is tudom, hogy ez sose lehetett volna vígjáték.
De az Ég szerelemére is, ez szörnyen nyomasztó volt. Értem én, hogy kötelességük átérezni mindenki fájdalmát… De anélkül is megtudtuk volna, ha nem így tálalják.
A kutatós részt viszont nagyon élveztem.

De azért az nagyon gáz, hogy a film kb 5. percében az öreg benyögi hogy spoiler majd az 50. percben – ami több évet ölel fel jön rá ugyanerre, de úgy adja elő mint valami hatalmas felfedezést (yup, ugyanazt amit már a szájába rágott a csávó) és aztán 2 óra múlva – ami még vagy plusz 10 évet jelent – ki is mondja, hogy az öreg látta előre. Szuper. Csodás.

Szóval ezt a filmet csak annak ajánlom aki szereti a nyomasztó filmeket.

Nézzétek, nagyon érdemes, lassan telepszik rád, de utána veled marad jó sokáig, mint a perfluoroktánsav. Jobb kedved nem lesz tőle, arra készülj, de miért is lenne, hiszen arról szól, hogyan mérgezik az embereket teljesen tudatosan, szisztematikusan bizonyos nagyvállalatok, évtizedek óta. Tudtuk eddig is, de az brutális, hogy ennyire kilátástalan minden harc. Örülök Mark Ruffalónak, jól játszik, visszafogott az alakítása, ráadásul producerként is részt vett a melóban, mindenképpen respektálható.

Nem egy könnyű film, viszont szerintem kellőképpen le tudja kötni az embert – talán a vége felé veszít az elején lévő lendületéből, de ettől még tényleg élvezhető. Elsősorban azért került fel a várólistámra, mert életrajzi film is és az ilyeneket többnyire szeretni szoktam. A téma borzasztó és egyben érdekes, nagyon jól bemutatja, hogy komolyan kell venni a környezetvédelmet. Szörnyű, hogy ezeknek az embereknek min kellett keresztül menniük, ráadásul igen hosszú évekig. Nagyon nyomasztó, viszont a témához ez illett, ezzel nem lehetett viccelődni. Mark Ruffalo szerintem nagyon jól testesítette meg, hogy Robert miken ment keresztül az igazság érdekében.